Sziasztok! Itt van a 31.rész ami már megint csak elég érdekesre sikerült. Jó olvasást!
31.rész: Indulás Németbe:
A reggel mind a négy fiú számára nehezen kezdődött. A koncert után későn feküdtek le ezért álmosak voltak. Még a korán kelő Gustav is aludt volna,feltéve ha ezt David hagyja nekik. A menedzser ugyanúgy mint a múlt reggel teljesen ideges volt,mivel a fiúk össze sem pakoltak.
- Mi az,hogy még a ruháitok is szanaszét vannak? Mondtam nektek,hogy sietnünk kell Németországba. Ti még a tetejére azt is ki akartátok nyavalyogni tőlem,hogy haza mehessetek. Ha így folytatjátok holnap sem engedlek el titeket sehova sem. Ma meg már végképp nem mentek el. – David az ikrek szobájában ahol megbeszélés volt.
- Ne már! Nem lehetsz ilyen! Anyunak megígértem,hogy otthon leszek mikor Farnziska hazaér.
- Nem érdekel mit ígértél! Felhívod,hogy nem mehetsz el,és kész! – David
- De ez nem ér! Mi dolgozunk,csak egy kicsit szeretnénk aludni,de te már is tiszta ideg vagy!......Amúgy nagy baja lesz a szállodának ha egy-két órát késünk! Ha valami problémájuk van akkor majd felhívnak! – Georg
- Egy kicsit! Így is két órával később keltettelek titeket mint terveztem!
- Húú de nagy lelkű vagy David! – Bill
- Hogy nektek semmi sem tetszik!? Mindegy,hagyjuk! Ma az biztos,hogy nem mentek sehova! Este nem fogtok kint mászkálni még testőrrel sem! Túl veszélyes! Majd talán holnap! Most pakoljatok össze és induljunk.
- Ok! –mindenki egyszerre
Miután mindenki kiment az ikrek csókolózni kezdtek,de még mielőtt igazán belemerülhettek volna Bill észbe kapott és elszakadt bátyjától.
- Tom ne. Pakolnunk kell! David mérges lesz ha nem leszünk kész! Tudod,hogy milyen mostanában!?
- Nem érdekel! Olyan régen voltunk már együtt! Szeretlek!
- Én is szeretlek Tom de tudod,hogy megbeszéltük,hogy nem kockáztatunk! Nem akarok lebukni!
- Tudom kicsim,de akkor is!
Ez után már nem is beszéltek inkább pakoltak. Így is,hogy nem csináltak semmit a pakoláson kívül 11 órára lettek kész. De nem csak ők hanem az egész csapat. David pedig mindenkit hajtott,hogy már rég el kellett volna indulniuk.
A buszban végig ment a hülyeség,a srácok egymást szivatták. Később Lucinda által készített ebédet megették,majd visszamentek autó versenyezni,amiben persze Tom győzött. Órákon keresztül csak nevetgéltek mikor Georg egy kis vékony nyávogó hangra lett figyelmes.
- Srácok halljátok ti is? Mi ez a nyávogás?
- Őőőő nem t’om de én is hallom. - Gustav
- Hupszi!- ikrek egyszerre
- Hát srácok van egy buszálltunk amit felhoztunk! De nem kutya hanem…..
- Ti fölhoztatok vmilyen állatot? – David
- Aha. Egy macskát! – Tom
- Mutassátok meg légysziiiii! – Gustav
- Ok! Mindjárt kihozzuk!
Majd a Kaulitz ikrek kihozták a kiscicát a ketrece nélkül. Mindenki oda telepedett melléjük és játszott a kimacsekkal. Gustav időközben megkérte a srácokat meséljék el,hogy hogyan találták meg. Ez hosszasan Bill mesélte el. Tom csak néha szól közbe mikor úgy gondolja. A nap végére szegény Kazimiri már kinyúlt a banda miatt.
Lassan Németbe értek,vagyis Berlinbe. A hotelban átvették a kulcsokat és már mentek is aludni. Az ikrek még előtte kipakoltak,és még egy kicsit kényeztették egymást a zuhanyzó alatt. Majd ők is álomba merültek úgy ahogy a másik két rocksztár is, és várták,hogy mit hoz a holnap. Talán minden simán megy,talán nem.
*komit kaphatok?*
*komit kaphatok?*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése