Egy átbulizott éjszaka követlezményei

Sziasztok! Meghoztam a 37.részt,amiben a fiuk jól elszórakoznak. Jó olvasást! :)

37. Az első meglepetés:

Az esti koncert jól sikeredett annak ellenére,hogy a fiukban még mindig volt egy kis alkohol,de már nem annyi,hogy ne legyenek rosszul. Tudták,hogy tiszta másnaposak,de aznap.

Reggel mind a négy rocker fiú fáradtan kelt fel. Tudták,hogy ma tovább mennek valahova.

-         Hova megyünk ma? – Gustav

-         Nem tudom….. – David

-         De te vagy a menedzser,te mindent tudsz! – Bill

-         Minek néztek ti engem wikipédiának?

-         Nem mi David Josht-nak nézünk. – Tom

Még utaztak egy jó pár órát mikor David végre összehívta a bandát egy megbeszélésre,legalábbis ezt mondta a fiuknak.

-         Na szóval arról van szó,hogy ugye még a turné elején kérdeztétek,hogy miért vagyunk egy-egy helyen sokáig. Most megkapjátok a választ rá. Nem fogok mindent elmondani,csak a mai napot. Megint csak az illető miatt nem beszélhetek róla mert…..

-         DAVID! – egyszerre

-         Jó-jó-jó! Ne kiabáljatok velem! Tudom,hogy mennyire szeretnétek megnézni kívülről a Fehér házat,igen hallgatóztam egy kicsit. Szóval ma amikor oda értünk Washongtonba nem csak kívül,de belül is megnézhetitek. Beszéltem egy ilyen szervezővel és csak titeket engednek be arra az időre. Fontos,hogy betartsátok az idő rendet,mert utánunk egy másik csapat jön és nem szeretném ha ez miatt zűr lenne.

-         Ez most komoly? – Bill

-         Igen az, teljesen.

-         Hát ez…ez…….. – Gustav

-         Köszi!!!!!! Szeretünk!!!!!! – egyszerre

Nem sokkal ez után meg is érkeztek. A négyes szinte egyszerre akart kimenni a buszból,de minden igyekezetük ellenére sem tudtak kijutni ily módon. David javaslatára egyesével mentek le. A Fehér Ház előtt már az idegenvezető várta őket. 

Miután meg volt a bemutatkozás már indultak is befelé.

-         Arra szeretnélek kérni titeket,hogy maradjatok csendben,legalábbis ne csapjatok nagy zajt. Nem minden terembe mehetünk be,mert jelenleg is értekezletek folynak.  Fényképezni sem mindenhol lehet,csak kijelölt helyeken,ahol ez a tevékenység tiltva van,kérlek tartsátok be mert valamilyen oknál fogva nem lehet. Ma még az elnök szobáját is megnézhetitek,de ő nincs ott. Sajnos ővele nem fogtok találkozni,mert jelenleg nem tartózkodik az Egyesült Államokban. – idegenvezető

-         Rendben! Megértettük! – Bill

-         Akkor induljunk el.

Ezek után az idegen vezető megmutogatott mindent a fiuknak,a négy srác számára ez felért egyfajta csodával is. A nő azt is megengedte nekik,hogy beleüljenek az elnök székébe. Itt bolondoztak is egy keveset,saját magukat képzelték elnöknek.

-         Tom Kaulitz elnök úr! Most mondjátok,hogy nem hangzik jól! - Tom

-         Bill Kaulitz elnök úr jobban hangzik!

-         Nem is! Gustav Schäfer elnök úr az igazi!

-         Álmodik a nyomor! Georg Listing elnök úr a legjobb!

-         De én vagyok a legszebb és legokosabb és a legnormálisabb a legfotogénebb én tudok sokat beszélni! – Bill

-         Ugyanolyan arcunk van te bolond! Én is tudok dumálni ha akarok!  Ráadásul én vagyok az idősebb!

-         Ha ti nem lennétek ki kéne találni titeket! – David

Nem sokkal ez után már mentek is tovább,már nem sok helyiség volt hátra. 

A Tokio Hotel tagjain látszott,hogy nem akarnak elmenni. Ahol csak tudtak,ott fényképeztek és vettek valami szuvenírt is. Kifelé jövet találtak egy vendég könyvet amibe bele írták a nevüket. Jól szórakoztak,s ez egy örök emlék marad nekik.

-         Ez.. ez egyszerűen hihetetlen volt! – Bill

-         Az. –Tom – nem találok szavakat.

Miután visszasétáltak a buszhoz David bejelentette,hogy kettesben akar lenni Lucindával így négyen alszanak egy buszban. A négy tag nem is bánta,így tudtak üvegezni,ahol hülyébbnél hülyébb feladatokat adtak egymásnak.

Hajnali 3 felé mind a négyen hulla fáradtan estek be az ágyukba és nem tudták még mi vár rájuk,talán egy újabb felehetetlen nap…