Sziasztok! Meghoztam a 49.részt is,ami egyben az utolsó előtti. Ebben a részben,Bill már egy kicsit megőrült... Jó olvasást hozzá!
49.: Egy hónappal később
Eltelt egy hónap,mióta Tom megkérte Bill kezét. Még mindig
nagyon boldog párt alkotnak,és már készülnek az esküvőre. Igen,hosszas
szervezkedés árán sikerült elérni,hogy engedélyezzék Németországban. Ma volt az
esküvő előtti nap. Billnek még nagyon sok mindent el kellett intéznie.
Tökéletes esküvőt akart szervezni,ezért az egészet párjával csinálta; csak az ő
igényeiknek megfelelően. A kapcsolatuk ebben az egy hónapban kiderült. Nem
bánták,hogy nem kell titkolózniuk,így legalább nyugodt szívvel csinálhatták
végig a dolgokat.
Nem akartak nagy felhajtást csinálni,ezért csak a
legközelebbi rokonságot és a barátokat hívták meg. Alig lesznek többen száznál.
-
Bill,ülj már le egy kicsit. Majd én átveszem. - Tom
-
Tudod mennyi munkám van ebbe a napba? Nem adom fel
most.
-
Kit várunk még? Mit kell csinálni már minden tökéletes.
-
Igen,de még hiányoznak dolgok.
Egy óra múlva már minden a helyére került és Bill elégedett
volt a munkájával. Jól tudta,ha ezt most elszúrja nem lesz több alkalma
helyrehozni,így inkább nem bízott semmit a véletlenre.
-
Jó akkor egy bevonulási próba!
-
Bill,Bill,Bill. Ki fogod magad meríteni annyira,hogy
nem tudsz majd remekelni holnap. – Gordon
-
De apa,nekem ez fontos. Az is lényeg,hogy hogyan
vonulok be a terembe.
-
Öhh ugye tudod,hogy ez egy kültéri esküvő lesz? –
Simone
-
Igen,anya tudom.
De valahonnan nekem is ki kell jönnöm. Nem repülök ide.
-
Bill lazíts már egy kicsit. Minden oké,már ezerszer
elpróbáltuk. – Gustav
-
Igen Tudom,de ez a főpróba,itt mindennek menni-e kell.
Tehát FŐPRÓBA!!!!
-
Asszem megsüketültem! – Georg
Megkezdődött immáron ezeregyedszerre is a bevonulás.
Mindenki beállt a helyére vagy éppen ült. Bill kijött,Tom
felé fordulva várta. Az ideiglenes pap aki David volt elmondta beszédet és kész
is voltak ezzel a résszel. Majd jött az újabb vonulás miszerint csak lementek
az autóhoz ami egy hatalmas limuzin volt. De most nem állt ott.
-
Tehát – Bill 20 perccel később – akkor az időpontok.
Fontos,hogy minden perc stimmeljen.
-
Bill a forgalmat nem tudod befolyásolni,csak az esküvőt,
ne görcsölj már ennyit. – Tom
-
Jó akkor még egyszer utoljára egyeztessünk. Szóval: A
ceremónia egy órás lesz. Ötkor kezdődik és mi pontosan a Nap lementénél fogjuk
kimondani az igent. Majd a buli akkor kezdődik amikor mi odaértünk. A
többiek,akik értelemszerűen csak a bulira jönnek már ott lesznek. Kilenckor
hozzák ki a kaját,ami ugye vega kaja,majd később a tortát. Éjfélkor
megcsókoljuk egymást majd te felkapsz és elmegyünk a toráért. Majd bulizunk
amíg tudunk. Stimm?
-
Igen,minden megfelel Bill. Csak azt nem értem,hogy
miért megyünk toráért éjfélkor és ez pontosan hogyan lesz?
-
A másodikért megyünk. Ilyenkor jönne az,hogy a vőlegény
felkapja a menyasszonyt és elrabolja,menyecske ruha stb.. de mi ezt helyettesítjük
be. Ja és az kimaradt,hogy mielőtt felvágjuk a tortánkat, ketten táncolunk. Na
most már világos?
-
Igen értem. Akkor ma külön alszunk igaz?
-
Aha. Te otthon én anyáéknál. Ne felejtsd el,hogy
kettőre…..
-
Ott vannak értem Gustavék és segítenek készülődni.
Neked meg anyuék.
-
Tehát ma még este elviszem a cuccaimat otthonról,és
egyedül leszel.
-
Nem lenne egyszerűbb,hogyha nálam aludnának a fiuk? Nem
kéne sietniük.
-
Nekem jó. De akkor még hazaugrunk a ruháinkért. – Georg
-
Meg ne próbáljatok legénybúcsút csinálni neki,az már
volt. Tudjátok jól,hogy nekem fontos a holnapi nap. De akármi lesz én nem fogok
változtatni semmin,mert valaki másnapos.
-
Nem lesz baj. Tudjuk,hogy már volt,hiszen mi
szerveztük. Semmi baj nem lesz aludj csak nyugodtan. Tomot holnap kipihenten és
normálisan fogod látni,ja és boldogan,itt fog virítani. – Gustav
-
Tudjátok,hogy nem tőletek tartok csak nagyon parázok a
holnaptól,hisz éjféltől már őőőő házas leszek. – Bill
-
Vágjuk haver,semmi gáz,nyugi.
-
Én őszintén nem hittem volna,hogy a legfiatalabbak
fognak először házasodni. – David
-
Én meg nem gondoltam volna,hogy így . Egy éve ha valaki
ezt mondja nekem én kétszer körberöhögöm. – Tom
Már nem sokat beszélgettek,elindultak hazafelé. Jól
tudták,hogy az ikrekre holnaptól valami egészen más vár,nem a szokványos
élet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése