It's my life

Sziasztok! Majdnem egy hónap kihagyás után itt az új rész, ami már egy kicsit izgalmasabb, mint az eddigiek. Jó olvasást hozzá, és ne felejtsetek el véleményt hagyni és szavazni! :D

  8.:  Próbatétel

Reggel abban a tudatban keltem fel, hogy ma el kell mennem vásárolni egy kis ajándékot. Azt tetveztem, hogy nem írom rá egyértelműen, hogy én voltam, csak teszek egy kis utalást magamra.

Gyors megreggeliztem, majd zuhanyoztam és itt megakadtam.

-          Bill, segíts! Mit vegyek fel? – kiabáltam a gardróbomból

-          Szerintem, azt a fekete farmerodat, fehér pólóval. Ez tökéletes kombináció lesz.

Miután felöltöztem, elindultam vásárolni, először kaját magamnak és az öcsémnek, aztán valami ajándékot Riának.

-          Jó napot! – köszöntem a virágárusnak

-          Jó napot! Miben segíthetek?

-          Egy virágcsokrot szeretnék, lehetőleg vörös rózsákat.

-          Mekkora legyen az a csokor? Fűzzek bele egy kis üzenetet?

-          Nem kell hatalmas, de legyen nagy, nem kell bele semmi üzenet.

Ezután elmentem a boltba és vettem egy finom csokit, amit Bill is szeret. A pénztárhoz menet meggondoltam magam és úgy döntöttem, hogy mindjárt kettőt veszek, hogy otthon is legyen egy. Nem akarom, hogy az öcsém nyafogjon ez miatt.

-          Főnök, van egy pár……- mihelyst beléptem az épületbe már jöttek is utánam.

-          Ne most. Később jöjjenek az irodába, vagy vigyék az öcsémnek. Nem érek rá. – mentem az irodám felé, miközben rájöttem, hogy gyakorlatilag az mondtam az alkalmazottaknak, hogy ne jöjjenek utánam, de tegyék az öcsém irodájába a papírt, ami az én irodám is. Látszik, hogy szét vagyok esve.

-          Az előbb hoztak szerződéseket, azt mondták, hogy elég fura vagy. – nevetett Bill

-          Menyjenek a…… - röhögtem én is

-          Mit csinálsz? –kíváncsiskodott Bill

-          Ria… - na és itt leesett neki, hogy mit művelek

Hamarosan kész voltam a levélírással, amit nagy nehezen beleraktam a virágcsokorba.

-          Bill mindjárt jövök.

Út közben találkoztam egy kislánnyal, akit meg is állítottam.

-          Szia! – köszöntem neki és leguggoltam elé

-          Csókolom! – nézett rám, miközben megállt

-          Ria a felkészítőd ugye? – pillantottam rá reménykedve

-          Igen.

-          Vidd be neki ezt, de ne mond meg, hogy én küldtem! Oké?

-          Oké, beviszem. – még jó, hogy gyerekek és azt csinálják, amit én mondok

Visszafele már egy kicsit ideges voltam, hogy mit fog gondolni rólam. Vajon a kislány tényleg tartja a száját? Reménykedem benne.

-          Tom, most hívott David, hogy holnap lesz egy fotózás, amire el kell mennünk. – mondta Bill miközben leültem az íróasztalomhoz

-          Mikorra kel beérni? – pötyögtem a telefonomba az időpontot

-          Reggel tízkor lesz, nyolcra ott kell lenni.

Hurrá! De komolyan, nem elég az, amikor a paparazzik készítik rólunk a képeket? Miért kell még beállnunk is ehhez és miért kell állandóan műmosolyt kreálnunk ezeknek? Tudom, hogy szeretik a rajongók ezeket, de én nem vagyok oda értük.

-          Holnap konzultáció is lesz nem? – nézett rám Bill

-          Úgy tudom, hogy lesz. – válaszoltam, majd hallottam egy halk kopogást és betessékeltem az illetőt

Majdnem leestem a székről, amikor megpillantottam Riát, a virágcsokorral a kezében.

-          Elnézést; Tom beszélhetnénk négyszemközt? A gyerekek elmentek enni. – mosolygott rám, amitől melegem lett

-          Persze, miért ne? – hebegtem össze-vissza

-          Akkor én nem is zavarok. – állt fel Bill a székéből

Ria megvárta, amíg kimegy az öcsém és csak akkor folytatta a mondanivalóját.

-          Foglalj helyet nyugodtan! – mutattam az előttem lévő székre

-          Köszönöm. Szóval… Mi ez a virágcsokor és a csoki? – tehát rájött, hogy én voltam…

-          Honnan veszed, hogy én adtam? – pillantottam rá furcsán

-          Az egyik alkalmazottad mondta el, kérdezés nélkül.

-          Csak annyi, hogy nagyon tetszel és gondoltam bepróbálkozom nálad; legföljebb nemet mondasz. – néztem rá kínosan

Ki sem mondtam jóformán, hallottam, hogy csapódik az ajtó, de csak egy szőke hajzuhatagot láttam.

Ki lehetett az a lány? És mit akart tőlem? Ki kell derítenem.