Sziasztok! Meghoztam a következő részt, melyben Ria is nagyobb szerepet kap. Jó olvasást hozzá! Várom a véleményeket! :D
23.: Ria és én
Ma az egész napot együtt töltöttük Riával, ugyan is ma
vagyunk fél évesek. Ezt számon tartani? Úgy látszik nagyon ráért, ha ilyenre
emlékszik. Nem arról van szó, hogy nekem nem jut eszembe az évfordulónk, de
azért hat hónapot nem számolok.
Reggel arra ébredtem, hogy Ria az arcomat simogatja és
lágyan csókol.
-
Jó reggel
édesem! – köszönt, mire én kábán viszonoztam
-
Miért kapom ezeket? – kérdeztem, miközben
magamra húztam
-
Mert ma vagyunk fél évesek! – hupsz,
elfelejtettem
Gyorsan lesiettem a konyhába és csináltam neki ágyba
reggelit, hogy lássa, legalább igyekszem. Már éppen vittem volna fel a szobámba
a tálcát, mikor szembe jött velem Bill.
-
Reggelt öcsi! – mosolyogtam rá
-
Cső! Megkajálok, összeszedem magam és már itthon
sem vagyok! – na, ne: ezek szerint ő tudta
-
Honnan?
-
Ria tegnap izgatottan mesélte, hogy mit fogtok
csinálni ma.
Nem mondott többet semmit. Akkor most az öcsém tudja, hogy
én mit fogok csinálni egész nap, de én nem? Hogy van ez?
-
Kicsim, hoztam neked reggelit! – mosolyogtam rá
kedvesen
-
Köszönöm életem! – csókolt meg
-
Mit fogunk csinálni ma? Csak azért mert bevallom
én elfelejtettem ezt… - ez kínos
-
Sejtettem. Elmegyünk, megnézünk egy romantikus
filmet, ebédelünk egy étteremben, majd hazajövünk és egész nap ágyban leszünk.
– az utolsó rész jól hangzik
Miután levittem a tálcát, zárva találtam a szobaajtómat.
Most komolyan kizárt saját szobámból?
-
Mindjárt bejöhetsz, csak öltözöm, és nem akarom,
hogy láss! – na, kösz
Ezután felöltöztem én is, majd elmentünk moziba, ahol Ria
előre lefoglalta nekünk az egyik vetítőtermet, hogy nyugodtan tudjunk filmet
nézni. Úgy döntöttünk, hogy a romantikus film helyett inkább valami vígjátékot nézünk.
-
Hogy tetszett a film cica? – bújt hozzám Ria
-
Nekem nagyon bejött! De most nekem lesz egy
meglepim számodra. – nevettem majd az ölemben kivittem
Egész úton azt kérdezgette, hogy hová megyünk. Hát nem
mindegy az? Egy helyre.
-
WOW. Ez most….. egy műjégpálya? Hogy jutott ez
eszedbe? – csókolt meg, majd hagyta, hogy felhúzzam rá a korcsolyát
-
Tudod régen koriztam már és gondoltam miért ne?
-
De én nem tudok…..
-
Segítek. Azért vagyok itt, hogy ha elesel, akkor
rám dőlj.
Korizás közben sokat nevettünk bár, láttam Rián, hogy fél
egy kicsit az esésektől. Tudom, hogy modell, de benne van a pakliban; nem lesz
semmi baj, ha popsira ül.
Hamarosan elmentünk az étterembe, ahol gyorsan megkajáltunk,
mert mindkettőnk szeretett volna kettesben lenni a másikkal.
-
Ria, ugye tudod, hogy nagyon szeretlek? – mire
nem jó egy piros lámpa
-
Én is imádlak életem!
Otthon csak ketten voltunk, mivel Bill volt olyan diszkrét
és elment már reggel, hogy ne zavarjon minket. Alig bírtam kivárni, amíg
beálltam a garázsba, annyira vágytam már arra, hogy megérinthessem a gyönyörű
barátnőmet.
-
Kicsim….
-
Nem akarok most beszélni. Ma nem. – kezdtem
vetkőztetni
Tudta, hogy mire gondolok. Tudta, hogy mit szeretnék a nap
hátralevő részében csinálni. Tudja minden gondolatomat, imádom…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése